Mindennap találkozhatunk a fenntarthatóság, vállalati fejlődés, ezekkel párhuzamosan a vállalatok környezeti és társadalmi felelősségvállalásának fogalmaival. A jövedelemtermelő vállalatok (ingatlanalapok) a jövőben már nem kerülhetik el a társadalmi, környezeti, fenntarthatósági elvárásoknak történő megfelelősségüket. Ezek a mutatók egyre nagyobb szerepet kapnak a pénzügyekben is, így jelentős befolyással vannak az ingatlanalapok megítélésre-további tőkebevonásokra. Ezeknek a vállalkozásoknak már nem csak pénzügyi, hanem nem-pénzügyi (ESG) jelentésekkel is bizonyítaniuk kell az ESG elvárások felé történő lépéseiket, ami magába foglalja a fenntarthatósági, környezetvédelmi és vállalatirányítási mutatószámokat.
Folyamatosan keresik a logisztikai ingatlan tulajdonosok (ingatlanalapok és befektetőik) azokat az irányokat, amelyek mentén a leghatékonyabban, beruházási-üzemeltetési viszonylatban felmerülő költségeik szempontjából a legoptimálisabban tudnak kapcsolódni a jelenkor ESG elvárásaival. Azonban jelenleg nincsenek olyan ESG normatívákat megfogalmazó szabályrendszerek, amik alapján megtörténhetne az akár csak azonos tevékenységet végző vállalatok minősítése, összehasonlíthatósága, vagy akár csak egy szűkített szempontrendszer, ami irányt mutathatna a logisztikai ingatlanokkal operáló ingatlanalapok befektetőinek a döntéseik meghatározásában.
Az ESG jelentések sok esetben nem a valóságot tükrözik
A vállalatok többsége rendszeresen készít ESG riportokat, de a tapasztalatok alapján nem mindig húzódnak tettek az abban foglaltak mögött, inkább csak a „divatos” frázisok ismétlése történik. Mindenki felsorolja, hogy milyen elveket vall, mit szeretne megvalósítani, de hogy azt hogyan teszi, vagy tette meg, arról kevesen nyilatkoznak. Azonban mindenképpen pozitívum, hogy minden vállalat érzi: a jövő csak környezetvédelmi fejlesztésekkel fenntartható. Ezen nagyvállalatok karbonlábnyoma igen jelentős, sőt az épületeikben működő bérlőké hasonlóan magas. Összefogással talán még el lehet érni eredményeket. A törekvés megvan, nagyon fontos feladat az ilyen területen működő egyéb vállalkozások és alkalmazottainak edukációja. Habár egyre több logisztikai vállalat esetén a partner cégek, ügyfelek részéről is elvárás az ESG jelentések készítése, még adott esetben irányt is mutatnak arra vonatkozóan, hogy milyen adatokat, minősítéseket várnak el, viszont a megvalósításnál bizonytalanok. Az azonban mindenképpen előremutató, hogy egyre inkább kooperálnak a beruházási folyamatokban mind anyagi hozzájárulásokkal, mind iránymutatással. Közösen határozzák meg a cselekvési pontokat, fejlesztendő területeket. Vélhetően eredményeket is elérnek, a kérdés talán inkább ennek a dinamikája lehet. Az épületek kibocsátásának környezeti hatásával kapcsolatos tudatosság növekedése tehát a kibocsátás csökkentését célzó műszaki megoldások sokaságát indította el az elmúlt években a logisztikai ingatlanok piacán. Az érdekeltek számára azonban általában a költségek jelentik a kritikus akadályt, így hezitálnak a fenntartható elemekbe/technológiákba való beruházástól. Az általános vélekedés szerint a környezeti szempontból fenntartható jellemzők használatának költségei jelentősen magasabbak, mint a hagyományos építési projektek esetében, figyelembe véve a megtérülési időt vagy a beruházás anyagi megtérülését.
Nehéz mérni az ESG eredményeket
Az ESG mérés területén a legjelentősebb problémát az adja, hogy jelenleg nincs olyan globális egységes metrika rendszer, egységes rangsor, átfogó értékelési szempontok, akár csak értékelési területek sem, amelyek mentén nemzetközi viszonylatban lenne lehetőség vizsgálni a nagyvállalatokat. A cégcsoportunk kezelésébe tartozó ingatlanok elhelyezkedése, és az adott országok hatósági szabályrendszerei sem teszik lehetővé az egységesítést még a legegyszerűbb metrika rendszerrel sem. Szükség lenne egy egyszerűbb elvárásrendszert kialakítani, és a kötődő jelentéseket riportálni, nyomon követni, fejleszteni, vajában leginkább számon kérni, adott esetben ezek elmaradását súlyosan szankcionálni. A klímaváltozással kapcsolatos vészharangokat már igen hosszú évtizedek óta kongatják, mégis ezen nagyvállalatok is maguk dönthetik el, saját érdekeik, vagy csak józan belátásuk alapján, hogy milyen erőfeszítéseket tegyenek a fenntarthatóság felé. Az irányok egyértelműek, de az odavezető út se nem szabályozott, se nem ellenőrzött.
A Facility Management cégeknek hatalmas szerepük van a megvalósításban
Óriási felelősség nehezedik a logisztikai ingatlantulajdonosok, az épületek bérlőinek és az üzemeltetők vállára. A tevékenységük, operációjuk, működési normáik, és az ezekhez kapcsolódó adatok gyűjtése és kiértékelése elengedhetetlen. A gyűjtött adatok rendszerezése és értelmezése után, egy magas vállalatvezetési kultúrával működő cégnek kötelessége meghatározni azokat a pontokat, ahol a leghatékonyabban tudnak tudatosan a fenntarthatóság és a környezetvédelemért tenni. A lehetőségek tárháza nagyon széles, a tenni akarás is gyakran támogatja ezt a folyamatot, ám a mellé csoportosuló pénzügyi elköteleződés gyakran abban a pillanatban vissza is veti a lendületet. Ebben a ciklusban tudnak az FM cégek még hatékonyan lépni, hiszen az akciótervek meghatározása az ő feladatuk is. Ők játszanak összekötő szerepet az ingatlan tulajdonosa és a bérlők között.
Cégcsoportunk kiemelten fontosnak tartja a fenntarthatósági szempontok beépítését a mindennapi üzleti tevékenységekbe és a szervezet irányításába annak érdekében, hogy a társadalom és a környezet számára pozitív és tartós eredményeket érjünk el, miközben hosszú távon is értéket teremtünk. Fenntarthatóbb megoldásokat kínálunk, és hiszünk abban, hogy hitvallásunkkal és teljesítményorientált gondolkodásmódunkkal hatást gyakorolhatunk környezetünkre. A fenntarthatóság iránti elkötelezettségünk az érdekelt felek és közösségeink iránti felelősségünkben gyökerezik.